Új nevet kap a Lateráni Szt. János tér

Ferenc pápa április 7-én, vasárnap este fél 6-kor szentmise keretében foglalja el a Római Főegyházmegye székesegyházában, az ősi felirat szerint „a város és a világ templomainak anyjában és fejében”, a Lateráni Szt. János bazilikában püspöki székét.

A Pápai Ház Prefektúrája ennek kapcsán közleményt tett közzé, amelyben jelezte, hogy a pápa a szentmise előtt 5 órakor leleplezi azt a táblát, amelyen a bazilika és a vele egybeépült lateráni palota előtti tér új neve látható: Largo Beato Giovanni Paolo II – azaz Boldog II. János Pál tér. Az eseményen részt vesz a pápa római helynöke, Agostino Vallini bíboros, valamint Róma polgármestere, Gianni Alemanno és a városháza két tanácsnoka is.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

***
 

Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház

Az Üdvözítő temploma: a pápa székesegyháza, Róma főtemploma, az ókori Róma és a kereszténység első nyilvános temploma, ezért a Város és a világ minden templomának anyja és feje.

I. (Nagy) Konstantin császár építtette, I. Szilveszter p. szentelte föl 324-ben az Üdvözítő tiszteletére.  II. Sergius pápa Keresztelő Szent Jánost, II. Lucius pápa Szent Lános apostoltt is védőszentjévé nyilvánította, így lett a nép nyelvén Szt János-bazilika.

A Lateráni név egy ősi római család emlékét őrzi, mert a bazilika helyén állt a Lateranus család palotája. Amikor Kr. u. 307-ben Nagy Konstantin feleségül vette Hercules Maximianus császár leányát, Faustát, nászajándékba kapta Fausta házát (domus Faustae), a már császári tulajdonban lévő egyik lateráni palotát is. Mielőtt Konstantin császár az új székváros, Konstantinápoly építésébe kezdett, megépíttette a Lateránban az első keresztény bazilikát, melynek alapját a palota hosszú előcsarnoka, félkörben végződő törvényterme és a császári testőrség kaszárnyája képezte. Az 5 hajós, 56 márványoszlopos, félkörű apszisában mozaikképpel ékesített templomnot a nép (márvány- és mozaikpompája, arany, ezüst, drágaköves kincstára miatt) basilica aurea-nak, 'aranybazilikának' hívta.

A népvándorláskor a gótok, majd a vandálok, 1413-ban László nápolyi király, 1527-ben V. Károly császár zsoldosai rabolták ki. 896-ban és 1349-ben földrengés, 1308-ban és 1361-ben tűzvész pusztította. A Konstantin-féle bazilikából csak az alapforma, néhány faltöredék, márványoszlop, egy márványtrón és mozaikdíszek darabjai maradtak ránk. Az 1735-ben készült barokk főhomlokzaton az Üdvözítő (kereszttel), Keresztelő Szent János, Szent János apostol, Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Jeromos, Nagy Szent Gergely, Aquinói Szent Tamás, Szent Bonaventura és Clairvaux-i Szent Bernát, Nagy Szent Vazul, Szent Atanáz, Aranyszájú Szent János, Nazianzi Szent Gergely és Szent Özséb 7 m-es márványszobrai.

Az előcsarnokban Nagy Konstantin császár 315-ben készült márványszobra. A bronz főkapu egykor a Forum Romanumon a szenátus, a Curia Hostilia épületét díszítette. VII. Sándor pápa hozatta a bazilikába, és megnagyobbíttatta. A szent kapu fölött 4 márvány dombormű Keresztelő Szent János életének jeleneteivel. A főhajóban a 12 apostol. márványszobrai láthatók. A főhajó végében álló márvány főoltárt, melynél a II. Vatikáni Zsinatig csak a pápa misézhetett, IX. Pius pápa építtette.

A 4 gránitoszlopon álló, négyszögletes, csúcsíves tornyokkal ékesített 14. sz. márvány ház egyben Szent Péter és Pál koponya-ereklyetartója. A ház 4 sarkán kis házikókban Szűz Mária, Keresztelő Szent János, Péter és Pál apostol és a 4 evangélista. szobra áll.

II. Szilveszter pápa sírja felett magyar milleniumi emlékmű látható. 1909-ben Fraknói Vilmos készíttette Dankó Józseffel a Magyar Szent Korona 900 éves jubileumára. Az emlékmű sienai sárga márványkeretbe épített, hárommezős dombormű carrarai fehér márványból készült.

A legfelső mezőben a Patrona Hungariae díszes trónon, fején a magyar korona, jobb kezében jogar, ölében a kis Jézus, kezében az országalma. Kétoldalt Szent István és Szent László, István fölött az Árpádok címere, László fölött a magyar címer.

A középső mezőben II. Szilveszter pápa átadja István fejedjedelem követének, Asztrik pécsváradi apátnak a koronát. Asztrik mögött Scitovszky János érsek, mellette kacagányos, ősmagyar vezértípus, arca I. Ferenc Józsefre emlékeztet. Mögötte Fraknói Vilmos és a szobrász, Dankó József arca.

Az alsó mezőben latható nyelvű fölirat:

„II. Szilveszter római pápának, aki a magyarok népének vezérét, Szent Istvánt királyi méltósággal és apostoli követi tisztséggel tüntette ki, amikor koronát és keresztet küldött neki, és ugyanezzel a ténnyel Magyarországon az Egyház és az állam szilárd alapjait is megerősítette”

szövegforrás: Magyar Katolikus Lexikon