Katolikus Kisokos – 9. rész
Torkos csütörtökön, vagy még népiesebben zabálócsütörtökön, elődeink megkezdték a farsang utolsó napjait, amely az evésről, ivásról, mulatozásról szólt a húsvétot megelőző nagyböjti időszak előtt. Ezt követő héten a szintén népies elnevezésű húshagyókedden ér véget a farsang.
Sokakban felmerül a kérdés: miért várja el a katolikus egyház a híveitől még a böjtölést manapság is, mikor az olyan középkorias szokásnak tűnik, illetve van-e ennek egyáltalán értelme?
Érdekes, hogy vannak a nagy világvallásokban olyan elemek, amik szinte mindegyik gyakorlatában megjelennek. Az egyik ilyen a böjt, amely nem más, mint erkölcsteológiai szempontból a mértékletesség erényének a gyakorlása. Tágabb értelemben érzéki élvezetektől való tartózkodás, szűkebb értelemben az önfenntartási ösztön fékezése evésben, ivásban.
Az Ószövetségben is több szakaszt találhatunk a böjtöléssel kapcsolatban, illetve Jézus nyilvános működése kezdete előtt maga is 40 napra kivonult a pusztába, hogy imádsággal és böjtöléssel készüljön fel az Atyaistentől kapott küldetésére, vagyis hogy hirdesse Izrael akkori népének a megváltás örömhírét.
Manapság azért szoktak sokan nem vallásos megfontolásból böjtölni, hogy egészségesebbek vagy szebbek, karcsúbbak legyenek. Vallásos szempontból a böjtölés is arra szolgál, hogy lelkileg szebbek legyünk: bizonyos számunkra nagyon kedves élvezeti dolog meghatározott ideig tartó megvonásával szeretnénk fontosabb dolgokra koncentrálni, mint pl. az Istennel való kapcsolatunk, az imaéletünk elmélyítésére. Ha ez sikerül, akkor a kísértésekkel, bűnökkel kapcsolatban is sokkal ellenállóbbak lehetünk.
Böjtölés alatt sok ember csak a húsmegvonásra gondol. Ám ez csupán egy klasszikus formája a bűnbánattartás ezen módjának. Böjtölni mindenféle olyan dologról való lemondással lehet, amely túlságosan behálóz bennünket. Pl. tévéböjt, internetböjt, okostelefon-használati böjt, pletykálási böjt, csúnyabeszéd-böjt és sorolhatnánk tovább azt a rengeteg dolgot a modern életünkből, mely túlzottan sok időnket felemészt és számos bűn (pl. lustaság, önzés) forrása.
Nagyböjt előtt érdemes elgondolkodnunk, hogy adott évben a személyes életünkben pontosan a böjt melyik formájára lenne leginkább szükségünk…
HA TETSZETT OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
HOGYAN ÉS MIÉRT ALAKULT KI A SZEMÉLYES GYÓNÁS?
Az Egyház már az első évtizedekben is meg volt győződve arról, hogy Krisztustól hatalmat kapott a bűnösök figyelmeztetésére és kizárására (vö. Máté evangéliuma 18,17).
MIK AZOK AZ „IRGALMASSÁG CSELEKEDETEI”
„Mit használ, testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy van hite, cselekedetei azonban nincsenek?”
MIÉRT TAKARJÁK EL NAGYBÖJTBEN AZ OLTÁRKÉPEKET
Nagyböjtben az az egyház szándéka, hogy semmi ne vonja el a figyelmünket a lényegről.
MIK AZOK A STÁCIÓK?
Vannak még berendezési tárgyak, melyek csak katolikus templomban láthatók. Ezek a templomhajó, vagyis a hívek számára fenntartott rész falain látható kis képek.
MELYEK A KATOLIKUS BÖJTI ELŐÍRÁSOK?
Húshagyókedden lezárul az egyházi év Urunk megkeresztelkedése ünnepétől kezdődött rövidebbik évközi időszaka.
MIÉRT ÍR ELŐ A KATOLIKUS EGYHÁZ A HÍVEINEK BÖJTÖLÉST MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS? (I.)
Torkos csütörtökön elődeink megkezdték a farsang utolsó napjait, amely az evésről, ivásról, mulatozásról szólt a húsvétot megelőző nagyböjti időszak előtt.
MITŐL FÜGG, HOGY MIKOR MILYEN SZÍNŰ RUHÁBAN VAN A PAP?
A katolikus papok több különféle színű ruhába öltöznek a liturgikus alkalmakon. Ezt azonban nem a kedvük szerint válogatják.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (III.)
Most áttérünk az időjelzés célját szolgáló harangozásokra. Semmilyen előírt imát nem kell mondani azon harangszókra, melyek a szertartások közeledtét vagy kezdetét jelzik.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (II.)
Magyarországon a katolikus templomok többségében – ahogy oroszlányi templomunk tornyában is – pénteken délután 3 órakor is megszólal a nagyharang 2-3 percre.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (I.)
Elődeink mikor meghallották a különböző méretű harangok szavát a nap különböző szakaszaiban, akkor rögtön tudták, hogy miért szólnak.
MIÉRT KELL MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS HARANGOZNI?
Nem csak azért kongatják meg, hogy az időt jelezzék, hanem mélyebb jelentéstartalommal bír.