Katolikus Kisokos – 14. rész
Az Egyház már az első évtizedekben is meg volt győződve arról, hogy Krisztustól hatalmat kapott a bűnösök figyelmeztetésére és kizárására (vö. Máté evangéliuma 18,17). Amikor figyelmeztetésül megszakították a kapcsolatot egy-egy bűnössel, az kifejezetten az illető megtérése érdekében történt, ahogy arra több utalást találunk az Újszövetségben.
Az isteni megbocsátás
és a kiengesztelődés lehetősége mindig megmaradt, melyhez a bűnök bevallását várták el minden esetben az Egyház közbenjárása mellett, hiszen ezzel követték a korábbi zsidó gyakorlatot is, illetve az Egyház bűnbocsátó hatalmát visszavezette a Krisztustól kapott oldó és kötő hatalomra: „Bizony mondom nektek: amit megköttök a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldotok a földön, a mennyben is fel lesz oldva.” (Mt 18,18) A feltámadás után pedig ezt mondta Jézus az apostoloknak: „Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad.” (Jn 20,23)
A négyszemközti gyónás,
vagyis az ún. „fülgyónás” csak viszonylag későn, az Egyház bűnbánati fegyelmének változásával alakult ki. Sokan ezt nagyon szigorú formának tartják, ám ez kifejezetten a diszkréció és a bűnbánó emberi méltóságának figyelembe vételével alakult ki.
Az első századokban szigorúbb elképzelés uralkodott a teológiában. Azt tartották, hogy a keresztség után csak egy alkalommal nyerhető feloldozás a bűnök alól, melyet azonban ma már bármikor meg lehet kapni. Éppen ezért legtöbben a vezeklést öregségükig vagy halálveszély idejére igyekeztek kitolni. A súlyosabb bűnbánati fegyelem miatt a bűnbánókat egy időre nyilvános szertartás keretében kizárták a közösségből, majd egy hosszabb vezeklés után, ünnepélyesen (kézrátétellel) fogadták vissza.
A többszöri feloldozás és a gyakori, négyszemközti gyónás a 7. és 8. században terjedt el a britanniai és az ír egyházban tevékenykedő misszionárius szerzeteseknek köszönhetően. Végül 1215-ben a IV. lateráni zsinat írta elő máig kötelező érvénnyel, hogy a hívők serdülőkortól legalább évente egyszer, húsvét táján gyónjanak meg minden bűnt.
A KÖVETKEZŐ RÉSZBEN AZZAL FOGUNK FOGLALKOZNI, HOGY MIÉRT KELL PAPNAK GYÓNNI.
Kép: Rembrandt – A tékozló fiú hazatérése
HA TETSZETT OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
HOGYAN ÉS MIÉRT ALAKULT KI A SZEMÉLYES GYÓNÁS?
Az Egyház már az első évtizedekben is meg volt győződve arról, hogy Krisztustól hatalmat kapott a bűnösök figyelmeztetésére és kizárására (vö. Máté evangéliuma 18,17).
MIK AZOK AZ „IRGALMASSÁG CSELEKEDETEI”
„Mit használ, testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy van hite, cselekedetei azonban nincsenek?”
MIÉRT TAKARJÁK EL NAGYBÖJTBEN AZ OLTÁRKÉPEKET
Nagyböjtben az az egyház szándéka, hogy semmi ne vonja el a figyelmünket a lényegről.
MIK AZOK A STÁCIÓK?
Vannak még berendezési tárgyak, melyek csak katolikus templomban láthatók. Ezek a templomhajó, vagyis a hívek számára fenntartott rész falain látható kis képek.
MELYEK A KATOLIKUS BÖJTI ELŐÍRÁSOK?
Húshagyókedden lezárul az egyházi év Urunk megkeresztelkedése ünnepétől kezdődött rövidebbik évközi időszaka.
MIÉRT ÍR ELŐ A KATOLIKUS EGYHÁZ A HÍVEINEK BÖJTÖLÉST MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS? (I.)
Torkos csütörtökön elődeink megkezdték a farsang utolsó napjait, amely az evésről, ivásról, mulatozásról szólt a húsvétot megelőző nagyböjti időszak előtt.
MITŐL FÜGG, HOGY MIKOR MILYEN SZÍNŰ RUHÁBAN VAN A PAP?
A katolikus papok több különféle színű ruhába öltöznek a liturgikus alkalmakon. Ezt azonban nem a kedvük szerint válogatják.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (III.)
Most áttérünk az időjelzés célját szolgáló harangozásokra. Semmilyen előírt imát nem kell mondani azon harangszókra, melyek a szertartások közeledtét vagy kezdetét jelzik.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (II.)
Magyarországon a katolikus templomok többségében – ahogy oroszlányi templomunk tornyában is – pénteken délután 3 órakor is megszólal a nagyharang 2-3 percre.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (I.)
Elődeink mikor meghallották a különböző méretű harangok szavát a nap különböző szakaszaiban, akkor rögtön tudták, hogy miért szólnak.
MIÉRT KELL MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS HARANGOZNI?
Nem csak azért kongatják meg, hogy az időt jelezzék, hanem mélyebb jelentéstartalommal bír.