Katolikus Kisokos – 2. rész
Az első részben a katolikus templom külsejéről ejtettünk szót (kereszt, szentek szobrai, stb.) és megállapítottuk, hogy nem minden esetben tudjuk megmondani külsőre 100%-os bizonyossággal, hogy katolikus templomhoz érkeztünk. Ahhoz, hogy minden kétséget eloszlassunk be kell lépnünk!
Sokan úgy tudják, hogy a katolikus templomok nagyon díszítettek, szemben a protestánsok istentiszteleti helyeivel, ám ez sem mindig igaz, hisz a templom díszítettsége a stílusától is függ (a mellékelt két fotón két igen eltérő stílusú katolikus templom látható). Például egyes barokk stílusú evangélikus templomok díszítettségükben meghaladják egyes modern katolikus templomokét.
Van azonban néhány berendezési tárgy, amit ha meglátunk rögtön megtudhatjuk, hogy katolikus templomban járunk. Melyek ezek?
OLTÁRSZEKRÉNY (latinul: tabernákulum) – a katolikus templom elengedhetetlen berendezése, melyben az Oltáriszentséget (a szentmiséken a pap által Krisztus Testévé átváltoztatott ostyákat) őrzik. Ez a sokszor díszes ajtóval rendelkező kis méretű szekrényke legtöbbször a templom közepén, egy díszes oltáron található, de XVI. század előtti vagy modern templomok esetében akár oldalt, falba süllyesztve láthatjuk.
ÖRÖKMÉCSES – Ha a templomban egy általában piros színű, a falon elhelyezett lámpát látunk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy katolikus templomban járunk. Ez az ún. örökmécses, mely azt jelzi, hogy a templomban Oltáriszentséget őriznek, ezért az oltárszekrény közelében látható.
GYÓNTATÓSZÉK – Ha egy templomban, általában oldalt 2 vagy 3 ajtós szekrényt látunk, akkor szintén biztosak lehetünk benne, hogy katolikus templomba léptünk, hiszen ezek az ún. gyóntatószékek, melyek a személyes bűnvallomás diszkrécióját szolgálják.
SZENTELTVÍZTARTÓ – Ha a bejáratnál a falon vagy különálló tartóban szenteltvizet találunk, akkor szintén katolikus templomban járunk.
A következő részben visszatérünk a templom külsejéhez és a torony szerepével és szimbolikájával fogunk foglalkozni.
HA TETSZETT A MÁSODIK RÉSZ OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
HOGYAN ÉS MIÉRT ALAKULT KI A SZEMÉLYES GYÓNÁS?
Az Egyház már az első évtizedekben is meg volt győződve arról, hogy Krisztustól hatalmat kapott a bűnösök figyelmeztetésére és kizárására (vö. Máté evangéliuma 18,17).
MIK AZOK AZ „IRGALMASSÁG CSELEKEDETEI”
„Mit használ, testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy van hite, cselekedetei azonban nincsenek?”
MIÉRT TAKARJÁK EL NAGYBÖJTBEN AZ OLTÁRKÉPEKET
Nagyböjtben az az egyház szándéka, hogy semmi ne vonja el a figyelmünket a lényegről.
MIK AZOK A STÁCIÓK?
Vannak még berendezési tárgyak, melyek csak katolikus templomban láthatók. Ezek a templomhajó, vagyis a hívek számára fenntartott rész falain látható kis képek.
MELYEK A KATOLIKUS BÖJTI ELŐÍRÁSOK?
Húshagyókedden lezárul az egyházi év Urunk megkeresztelkedése ünnepétől kezdődött rövidebbik évközi időszaka.
MIÉRT ÍR ELŐ A KATOLIKUS EGYHÁZ A HÍVEINEK BÖJTÖLÉST MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS? (I.)
Torkos csütörtökön elődeink megkezdték a farsang utolsó napjait, amely az evésről, ivásról, mulatozásról szólt a húsvétot megelőző nagyböjti időszak előtt.
MITŐL FÜGG, HOGY MIKOR MILYEN SZÍNŰ RUHÁBAN VAN A PAP?
A katolikus papok több különféle színű ruhába öltöznek a liturgikus alkalmakon. Ezt azonban nem a kedvük szerint válogatják.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (III.)
Most áttérünk az időjelzés célját szolgáló harangozásokra. Semmilyen előírt imát nem kell mondani azon harangszókra, melyek a szertartások közeledtét vagy kezdetét jelzik.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (II.)
Magyarországon a katolikus templomok többségében – ahogy oroszlányi templomunk tornyában is – pénteken délután 3 órakor is megszólal a nagyharang 2-3 percre.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (I.)
Elődeink mikor meghallották a különböző méretű harangok szavát a nap különböző szakaszaiban, akkor rögtön tudták, hogy miért szólnak.
MIÉRT KELL MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS HARANGOZNI?
Nem csak azért kongatják meg, hogy az időt jelezzék, hanem mélyebb jelentéstartalommal bír.
