Katolikus Kisokos – 1. rész
Mielőtt továbblapoznál kedves Olvasó legyintve, hogy „hát ezt mindenki tudja: kereszt van a tetején, belül pedig nagyon csicsásan díszített”, rossz hírünk van: a helyzet nem ilyen egyszerű.
Bizonyára sokan voltak már olyan helyzetben, hogy egy faluban pl. esküvőre igyekezvén vagy turistaként egy történelmi belvárosban keresték a katolikus templomot, de bizonytalanok voltak: vajon a sok templom közül melyik is lehet az?
Ilyenkor először külső jegyek alapján próbáljuk felismerni: nyilván, amelyiknek kereszt van a tetején. A logika jól indul, ám sokszor nem elégséges. Oroszlányban az evangélikus templom tetején is kereszt van. Bokod főutcáján nagyon közel egymáshoz 3 templom áll, melyek közül kettő tornyán is kereszt van. Akkor mi tévők legyünk?
Jó kiindulópont, hogy a katolikus templom tetején kereszt van. Miért? Mert a kereszt számunkra nem csupán egy kínzóeszköz, melyen Jézus brutális szenvedését és halálát elszenvedte, hanem ahogy egy középkori himnusz szerzője írta „drága fa”, mely nélkül a megváltás nem következett volna be, tehát emiatt lett az hitünk szempontjából átértékelve, ezért ékesítették sokszor drágakövekkel is a művészek és ezért került a templomaink tetejére, mint győzelmi jel, amelyen Krisztus diadalmaskodott a bűn és a halál felett és amelyen kiengesztelte a bűnös emberiséget az ő mennyei Atyjával.
A keresztet azonban nemcsak a katolikusok, hanem különvált testvéreink közül pl. az evangélikusok, a baptisták vagy az anglikánok is használják templomaikon ugyanúgy, mint a keleti keresztények, vagyis az ortodoxok, akik szintén nem katolikusok, így az az állítás, hogy „az a katolikus templom, amelyiken kereszt van” csak részben igaz.
Ahhoz, hogy biztosak legyünk benne, hogy katolikus templomról van szó másra is oda kell figyelnünk. Ha a templom előtt vagy falában kőkeresztet látunk korpusszal (latinul testet jelent, vagyis Krisztus testét a kereszten), vagy szentek szobrait, akkor nagy valószínűség szerint katolikus templomhoz érkeztünk. Térjünk vissza egyik példánkhoz:
Ha Bokodon keresztül autózunk, akkor Oroszlány irányából érkezvén az utolsó, szemben álló templom falán láthatunk egy keresztet, ám korpusz nincs rajta, vagyis nem állíthatnánk 100%-os bizonyossággal, hogy az a katolikus templom. Eláruljuk, hogy ennek ellenére Bokodon a Pusztavám és Dad felé vezető utak kereszteződésénél lévő templom a katolikus, de ahhoz, hogy ilyen esetben pontosan meggyőződjünk és minden kételyünket eloszlassuk, be kell lépnünk a szent térbe.
A Katolikus Kisokos következő, jövő keddi részében arra keressük a választ, hogy hogyan ismerjük fel egy templomba belépvén, hogy katolikus templomba érkeztünk.
HA TETSZETT AZ ELSŐ RÉSZ OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
HOGYAN ÉS MIÉRT ALAKULT KI A SZEMÉLYES GYÓNÁS?
Az Egyház már az első évtizedekben is meg volt győződve arról, hogy Krisztustól hatalmat kapott a bűnösök figyelmeztetésére és kizárására (vö. Máté evangéliuma 18,17).
MIK AZOK AZ „IRGALMASSÁG CSELEKEDETEI”
„Mit használ, testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy van hite, cselekedetei azonban nincsenek?”
MIÉRT TAKARJÁK EL NAGYBÖJTBEN AZ OLTÁRKÉPEKET
Nagyböjtben az az egyház szándéka, hogy semmi ne vonja el a figyelmünket a lényegről.
MIK AZOK A STÁCIÓK?
Vannak még berendezési tárgyak, melyek csak katolikus templomban láthatók. Ezek a templomhajó, vagyis a hívek számára fenntartott rész falain látható kis képek.
MELYEK A KATOLIKUS BÖJTI ELŐÍRÁSOK?
Húshagyókedden lezárul az egyházi év Urunk megkeresztelkedése ünnepétől kezdődött rövidebbik évközi időszaka.
MIÉRT ÍR ELŐ A KATOLIKUS EGYHÁZ A HÍVEINEK BÖJTÖLÉST MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS? (I.)
Torkos csütörtökön elődeink megkezdték a farsang utolsó napjait, amely az evésről, ivásról, mulatozásról szólt a húsvétot megelőző nagyböjti időszak előtt.
MITŐL FÜGG, HOGY MIKOR MILYEN SZÍNŰ RUHÁBAN VAN A PAP?
A katolikus papok több különféle színű ruhába öltöznek a liturgikus alkalmakon. Ezt azonban nem a kedvük szerint válogatják.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (III.)
Most áttérünk az időjelzés célját szolgáló harangozásokra. Semmilyen előírt imát nem kell mondani azon harangszókra, melyek a szertartások közeledtét vagy kezdetét jelzik.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (II.)
Magyarországon a katolikus templomok többségében – ahogy oroszlányi templomunk tornyában is – pénteken délután 3 órakor is megszólal a nagyharang 2-3 percre.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (I.)
Elődeink mikor meghallották a különböző méretű harangok szavát a nap különböző szakaszaiban, akkor rögtön tudták, hogy miért szólnak.
MIÉRT KELL MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS HARANGOZNI?
Nem csak azért kongatják meg, hogy az időt jelezzék, hanem mélyebb jelentéstartalommal bír.