Katolikus Kisokos – 10. rész
Húshagyókedden lezárul az egyházi év Urunk megkeresztelkedése ünnepétől kezdődött rövidebbik évközi időszaka és hamvazószerdán kezdetét veszi a húsvétra való felkészülés bűnbánati ideje, a nagyböjt.
Nagyböjt az adventhez hasonlóan, de annál még hangsúlyosabban kifejezetten az elcsendesedés, az intenzívebb lelki életre való felhívás időszaka annak érdekében, hogy szívünket megfelelően elő tudjuk készíteni a közelgő nagy ünnepre. Ehhez az Egyház több évszázada kialakult gyakorlatokkal segíti a híveit. Ezek közé tartozik a böjt, az alamizsnaadás, a rászorulók segítése, a több jócselekedetre való felhívás.
Nagyböjtben a hívőket arra kéri segítő jelleggel az Egyház, hogy próbáljanak lemondani számukra kedves dolgokról azért, hogy az általa sokszor túl sok időt vagy energiát felemésztő percekben inkább az Istennel és az embertársaikkal való kapcsolatuk javítására fordítsanak több figyelmet.
A böjt, a lemondás fontos, hogy egyéni legyen, ám az Egyház már a kezdeti időktől fogva Jézus 40 napos sivatagi böjtölését mintául véve előír néhány alapvető böjti szabályt a híveknek, hogy legalább ez a minimum egy segítő mankóul szolgálhasson.
A kötelezően előírt böjtölésnek három szintje van:
SZIGORÚ BÖJT (évente 2 nap)
Szigorú böjtöt évente két alkalommal, a nagyböjt kezdőnapján, valamint Jézus halálának napján, nagypénteken kell tartania minden katolikus hívőnek.
Ez azt jelenti, hogy 14 éves kortól kötelező a hústilalom (melegvérű állatok húsának fogyasztása tartozik bele, tehát pl. a halak, tenger gyümölcsei nem). Kivételt jelenthet természetesen a betegség vagy az édesanyák áldott állapota.
18 és 60 év között ezenfelül azt is kéri az Egyház, hogy ezen a napon csak egyszer étkezzünk bőségesebben, ezenkívül pedig legfeljebb két alkalommal vegyünk még valamit magunkhoz erősítésként így emlékezvén Jézus szenvedésére.
HÚSTILALOM (nagyböjt pénteki napjai)
Nagyböjt minden péntekén szintén hústilalmat kell tartania minden katolikus hívőnek, aki 14. életévét betöltötte és nem beteg, stb. Az étkezések száma azonban ezeken a napokon nincs korlátozva.
BŰNBÁNATI NAPOK
Az év összes pénteke bűnbánati nap Jézus kereszthalálára emlékezvén. Ez azonban nem jelent kötelező hústilalmat. A hívők vagy böjttel vagy pedig több jócselekedettel kell, hogy megszenteljék ezeket a napokat.
Reméljük, hogy tudtunk segíteni a böjti előírások pontos összegyűjtésével. Kérünk mindenkit, hogy a kötelező minimumokon túl találják meg a böjtölésnek azt a formáját is, amelyre személy szerint a mai körülmények között szükségük van. Böjtölni lehet a televízió vagy az okostelefon kikapcsolásával is…
HA TETSZETT OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
HOGYAN ÉS MIÉRT ALAKULT KI A SZEMÉLYES GYÓNÁS?
Az Egyház már az első évtizedekben is meg volt győződve arról, hogy Krisztustól hatalmat kapott a bűnösök figyelmeztetésére és kizárására (vö. Máté evangéliuma 18,17).
MIK AZOK AZ „IRGALMASSÁG CSELEKEDETEI”
„Mit használ, testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy van hite, cselekedetei azonban nincsenek?”
MIÉRT TAKARJÁK EL NAGYBÖJTBEN AZ OLTÁRKÉPEKET
Nagyböjtben az az egyház szándéka, hogy semmi ne vonja el a figyelmünket a lényegről.
MIK AZOK A STÁCIÓK?
Vannak még berendezési tárgyak, melyek csak katolikus templomban láthatók. Ezek a templomhajó, vagyis a hívek számára fenntartott rész falain látható kis képek.
MELYEK A KATOLIKUS BÖJTI ELŐÍRÁSOK?
Húshagyókedden lezárul az egyházi év Urunk megkeresztelkedése ünnepétől kezdődött rövidebbik évközi időszaka.
MIÉRT ÍR ELŐ A KATOLIKUS EGYHÁZ A HÍVEINEK BÖJTÖLÉST MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS? (I.)
Torkos csütörtökön elődeink megkezdték a farsang utolsó napjait, amely az evésről, ivásról, mulatozásról szólt a húsvétot megelőző nagyböjti időszak előtt.
MITŐL FÜGG, HOGY MIKOR MILYEN SZÍNŰ RUHÁBAN VAN A PAP?
A katolikus papok több különféle színű ruhába öltöznek a liturgikus alkalmakon. Ezt azonban nem a kedvük szerint válogatják.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (III.)
Most áttérünk az időjelzés célját szolgáló harangozásokra. Semmilyen előírt imát nem kell mondani azon harangszókra, melyek a szertartások közeledtét vagy kezdetét jelzik.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (II.)
Magyarországon a katolikus templomok többségében – ahogy oroszlányi templomunk tornyában is – pénteken délután 3 órakor is megszólal a nagyharang 2-3 percre.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (I.)
Elődeink mikor meghallották a különböző méretű harangok szavát a nap különböző szakaszaiban, akkor rögtön tudták, hogy miért szólnak.
MIÉRT KELL MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS HARANGOZNI?
Nem csak azért kongatják meg, hogy az időt jelezzék, hanem mélyebb jelentéstartalommal bír.