Katolikus Kisokos – 4. rész
Az előző részben a torony szimbolikájával foglalkoztunk, most pedig áttérünk gyakorlati jelentőségére. Hosszú évszázadok óta minden templomtornyot úgy alakítanak ki, hogy abban harangokat tudjanak elhelyezni úgy, hogy azok hangja minél messzebbre elhallatsszon.
Sokan felteszik a kérdést: minek még a XXI. században is „zajt csapni” ezekkel, mikor már mindenkinek van órája, okostelefonja, amin meg tudja nézni az időt és a miserendet…
Ahogy a torony jelképrendszerének tárgyalásakor itt is azt kell mondjuk, hogy a harangozásnak nem pusztán gyakorlati szerepe van. Nem csak azért kongatják meg, hogy az időt jelezzék, hanem mélyebb jelentéstartalommal bír.
A harangszóra odafigyelünk. Nemcsak arra hívja fel a figyelmet hangjával, hogy mennyi az idő vagy hogy éppen valamilyen szertartás lesz, hanem arra, hogy a templom, ahol szól, létezik. Vagyis elgondolkodtatja hangjával az embert ugyanúgy, mint a torony látványával: Istenre mutat.
A harangok hangjukkal szívünk ajtajánál akarnak kongani: imádkozz a nap adott szakában vagy végre gyere el a templomba!
Kongásuk egy hatalmas felkiáltójel a világba, melyet azonban sokszor már alig hallunk meg, mert elnyomják azt egyéb zajok úgy, mint a közlekedés zaja vagy különböző technikai eszközeink (fűnyírók, fűrészek, stb.) zúgása.
Ezért használatuk a XXI. században talán még időszerűbb ezt a szimbolikus értelmet tekintve, mint régen.
Ma már nem kell az ablakot kitárnunk és hallgatnunk, hogy mikor harangoznak misére. Ha nem tudjuk annak időpontját, elég felmenni az internetre. Sokak számára viszont most még nagyobb szükség van arra, hogy a mindennapi zajok közepette a harang hangja újra rámutasson Istenre, akitől az életünket kaptuk és akinek napról napra nagy-nagy hálával tartozunk.
A következő részben azzal fogunk foglalkozni, hogy mikor és miért szólnak a katolikus templomok harangjai.
A képen az oroszlányi evangélikus templom harangjai láthatók.
HA TETSZETT OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
HOGYAN ÉS MIÉRT ALAKULT KI A SZEMÉLYES GYÓNÁS?
Az Egyház már az első évtizedekben is meg volt győződve arról, hogy Krisztustól hatalmat kapott a bűnösök figyelmeztetésére és kizárására (vö. Máté evangéliuma 18,17).
MIK AZOK AZ „IRGALMASSÁG CSELEKEDETEI”
„Mit használ, testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy van hite, cselekedetei azonban nincsenek?”
MIÉRT TAKARJÁK EL NAGYBÖJTBEN AZ OLTÁRKÉPEKET
Nagyböjtben az az egyház szándéka, hogy semmi ne vonja el a figyelmünket a lényegről.
MIK AZOK A STÁCIÓK?
Vannak még berendezési tárgyak, melyek csak katolikus templomban láthatók. Ezek a templomhajó, vagyis a hívek számára fenntartott rész falain látható kis képek.
MELYEK A KATOLIKUS BÖJTI ELŐÍRÁSOK?
Húshagyókedden lezárul az egyházi év Urunk megkeresztelkedése ünnepétől kezdődött rövidebbik évközi időszaka.
MIÉRT ÍR ELŐ A KATOLIKUS EGYHÁZ A HÍVEINEK BÖJTÖLÉST MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS? (I.)
Torkos csütörtökön elődeink megkezdték a farsang utolsó napjait, amely az evésről, ivásról, mulatozásról szólt a húsvétot megelőző nagyböjti időszak előtt.
MITŐL FÜGG, HOGY MIKOR MILYEN SZÍNŰ RUHÁBAN VAN A PAP?
A katolikus papok több különféle színű ruhába öltöznek a liturgikus alkalmakon. Ezt azonban nem a kedvük szerint válogatják.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (III.)
Most áttérünk az időjelzés célját szolgáló harangozásokra. Semmilyen előírt imát nem kell mondani azon harangszókra, melyek a szertartások közeledtét vagy kezdetét jelzik.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (II.)
Magyarországon a katolikus templomok többségében – ahogy oroszlányi templomunk tornyában is – pénteken délután 3 órakor is megszólal a nagyharang 2-3 percre.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (I.)
Elődeink mikor meghallották a különböző méretű harangok szavát a nap különböző szakaszaiban, akkor rögtön tudták, hogy miért szólnak.
MIÉRT KELL MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS HARANGOZNI?
Nem csak azért kongatják meg, hogy az időt jelezzék, hanem mélyebb jelentéstartalommal bír.
