Katolikus Kisokos – 15. rész
Különösen a protestantizmus elterjedése óta kérdőjeleződött meg a bűnbocsánat és kiengesztelődés szentségének nevezett szentgyónás esetében a pap közreműködésének létjogosultsága Luther Márton jól ismert mondata alapján: „A bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg.” Ez a mondat teljes mértékben igaz, hiszen a katolikus nézőpont szerint nem egyszerűen a pap, mint ember oldozza fel a gyónót, hanem ő közvetíti szolgálatán keresztül az isteni bocsánatot.
De miért van szükség erre a közreműködésre?
Miért nem elég, ha egyedül bevallom neki a hibáimat a szoba sarkában vagy a közösséggel együtt egy szertartásban?
Egyrészt Jézusnak a feltámadást követő első megjelenése alkalmával az apostoloknak elmondott parancsát követjük: „Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok az bűnben marad.” (Jn 20,23) Tehát a feloldozás hatalmának gyakorlását az apostolokra és az ő utódaikra, vagyis a püspökökre bízta. Mivel azonban minden püspök nem tudná egyenként meghallgatni összes hívője gyónását, ezért azt felhatalmazásuk alapján a papok is végezhetik.
A közvetítőnek, vagyis a papnak ezenfelül egyfajta pszichés szempontból is jelentős szerepe van.
Önmagunkkal szemben mindig nagyon megengedőek és elnézőek tudunk lenni. Saját hibáinkat magunk előtt könnyen ki tudjuk magyarázni. Azonban ha egy másik, egyébként nagy tapasztalattal rendelkező embernek el kell mondanunk, ő tud abban segíteni, hogy a saját helyzetünket, elkövetett hibáinkat sokkal objektívebben lássuk. Ebben pedig szintén Jézus a példa, aki gyógyításai során is folyamatosan megkérdezte a betegeket: „mit akarsz, mit cselekedjek?”. Nem mintha nem tudta volna, hogy mi a problémájuk (pl. egy leprás esetében mindenki látta, hogy súlyos bőrbetegsége van), hanem szerette volna, hogy az illető beismerje, hogy mire van szüksége, mert már maga a beismerés segíti a gyógyulást nemcsak lelki, hanem testi értelemben is. Arra is érdemes felfigyelni, hogy Jézus a betegek meggyógyítása alkalmával nemcsak testi, de lelki egészségüket is visszaadta mindig megjegyezvén: „bűneid bocsánatot nyertek.”
A pap a gyóntatás során Krisztust megjelenítve mint bíró, orvos és irgalmas atya jelenik meg. Hogy ezek pontosan hogyan nyilvánulnak meg a gyónás során, arról a következő részben lesz szó.
HA TETSZETT OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
HOGYAN ÉS MIÉRT ALAKULT KI A SZEMÉLYES GYÓNÁS?
Az Egyház már az első évtizedekben is meg volt győződve arról, hogy Krisztustól hatalmat kapott a bűnösök figyelmeztetésére és kizárására (vö. Máté evangéliuma 18,17).
MIK AZOK AZ „IRGALMASSÁG CSELEKEDETEI”
„Mit használ, testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy van hite, cselekedetei azonban nincsenek?”
MIÉRT TAKARJÁK EL NAGYBÖJTBEN AZ OLTÁRKÉPEKET
Nagyböjtben az az egyház szándéka, hogy semmi ne vonja el a figyelmünket a lényegről.
MIK AZOK A STÁCIÓK?
Vannak még berendezési tárgyak, melyek csak katolikus templomban láthatók. Ezek a templomhajó, vagyis a hívek számára fenntartott rész falain látható kis képek.
MELYEK A KATOLIKUS BÖJTI ELŐÍRÁSOK?
Húshagyókedden lezárul az egyházi év Urunk megkeresztelkedése ünnepétől kezdődött rövidebbik évközi időszaka.
MIÉRT ÍR ELŐ A KATOLIKUS EGYHÁZ A HÍVEINEK BÖJTÖLÉST MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS? (I.)
Torkos csütörtökön elődeink megkezdték a farsang utolsó napjait, amely az evésről, ivásról, mulatozásról szólt a húsvétot megelőző nagyböjti időszak előtt.
MITŐL FÜGG, HOGY MIKOR MILYEN SZÍNŰ RUHÁBAN VAN A PAP?
A katolikus papok több különféle színű ruhába öltöznek a liturgikus alkalmakon. Ezt azonban nem a kedvük szerint válogatják.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (III.)
Most áttérünk az időjelzés célját szolgáló harangozásokra. Semmilyen előírt imát nem kell mondani azon harangszókra, melyek a szertartások közeledtét vagy kezdetét jelzik.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (II.)
Magyarországon a katolikus templomok többségében – ahogy oroszlányi templomunk tornyában is – pénteken délután 3 órakor is megszólal a nagyharang 2-3 percre.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (I.)
Elődeink mikor meghallották a különböző méretű harangok szavát a nap különböző szakaszaiban, akkor rögtön tudták, hogy miért szólnak.
MIÉRT KELL MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS HARANGOZNI?
Nem csak azért kongatják meg, hogy az időt jelezzék, hanem mélyebb jelentéstartalommal bír.