Katolikus Kisokos – 12. rész
A húsvétot megelőző 40 hétköznapból és 6 vasárnapból álló nagyböjt bűnbánati időszak. Ilyenkor a katolikus egyház Jézus példája szerint arra buzdítja híveit, hogy többet imádkozzanak, teremtsenek maguk körül gyakrabban csendet, gyakorolják az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit, bánják meg bűneiket, végezzék el a szentgyónásukat, hogy tiszta lélekkel tudjanak készülni a feltámadás ünnepére.
A liturgikus színek ismertetésekor említettük, hogy a két bűnbánati időszak, az advent és a nagyböjt színe a viola, mely kifejezi ezen időszakok visszafogott jellegét. Ez azonban nemcsak ebben a színben, de a templomba belépve is megmutatkozik.
Nagyböjtben az az egyház szándéka, hogy semmi ne vonja el a figyelmünket a lényegről és az időszak komorabb hangulata is megmutatkozzon, befelé fordulásra késztessen. Éppen ezért ilyenkor a templomot nem szabad virágokkal díszíteni (kivéve az „öröm vasárnapján”, nagyböjt 4. vasárnapján), az orgona csak visszafogottan szólhat és csak az énekeket kísérheti. Ezenkívül több helyütt ősi, kb. ezer éves szokás egész nagyböjti időben az oltárképeknek egy hatalmas lila vagy fekete színű, a keresztet vagy Krisztus kínzásának eszközeit ábrázoló lepellel való letakarása húsvét éjszakájáig. Ennek is az a célja, hogy figyelmünket a szenvedő Krisztusra irányítsa.
A szentmisében nagyböjt idején az öröm két éneke, a Dicsőség a magasságban Istennek (latinul Gloria in excelsis Deo) és az alleluja is elmarad. Érdekesség, hogy több templomban a hatalmas böjti leplet éppen akkor húzzák le, mikor húsvét éjszakáján több hét után újra felhangzik ünnepélyesen a Dicsőség hirdetve Krisztus feltámadását.
A képen a kecskédi Szent Anna-plébániatemplom belső tere látható nagyböjt idején a böjti lepellel.
HA TETSZETT OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
HOGYAN ÉS MIÉRT ALAKULT KI A SZEMÉLYES GYÓNÁS?
Az Egyház már az első évtizedekben is meg volt győződve arról, hogy Krisztustól hatalmat kapott a bűnösök figyelmeztetésére és kizárására (vö. Máté evangéliuma 18,17).
MIK AZOK AZ „IRGALMASSÁG CSELEKEDETEI”
„Mit használ, testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy van hite, cselekedetei azonban nincsenek?”
MIÉRT TAKARJÁK EL NAGYBÖJTBEN AZ OLTÁRKÉPEKET
Nagyböjtben az az egyház szándéka, hogy semmi ne vonja el a figyelmünket a lényegről.
MIK AZOK A STÁCIÓK?
Vannak még berendezési tárgyak, melyek csak katolikus templomban láthatók. Ezek a templomhajó, vagyis a hívek számára fenntartott rész falain látható kis képek.
MELYEK A KATOLIKUS BÖJTI ELŐÍRÁSOK?
Húshagyókedden lezárul az egyházi év Urunk megkeresztelkedése ünnepétől kezdődött rövidebbik évközi időszaka.
MIÉRT ÍR ELŐ A KATOLIKUS EGYHÁZ A HÍVEINEK BÖJTÖLÉST MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS? (I.)
Torkos csütörtökön elődeink megkezdték a farsang utolsó napjait, amely az evésről, ivásról, mulatozásról szólt a húsvétot megelőző nagyböjti időszak előtt.
MITŐL FÜGG, HOGY MIKOR MILYEN SZÍNŰ RUHÁBAN VAN A PAP?
A katolikus papok több különféle színű ruhába öltöznek a liturgikus alkalmakon. Ezt azonban nem a kedvük szerint válogatják.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (III.)
Most áttérünk az időjelzés célját szolgáló harangozásokra. Semmilyen előírt imát nem kell mondani azon harangszókra, melyek a szertartások közeledtét vagy kezdetét jelzik.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (II.)
Magyarországon a katolikus templomok többségében – ahogy oroszlányi templomunk tornyában is – pénteken délután 3 órakor is megszólal a nagyharang 2-3 percre.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (I.)
Elődeink mikor meghallották a különböző méretű harangok szavát a nap különböző szakaszaiban, akkor rögtön tudták, hogy miért szólnak.
MIÉRT KELL MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS HARANGOZNI?
Nem csak azért kongatják meg, hogy az időt jelezzék, hanem mélyebb jelentéstartalommal bír.
