MIÉRT VAN EGY RÓZSASZÍN GYERTYA AZ ADVENTI KOSZORÚN ÉS HÁNYADIK A SORBAN?

Sokan tudják, hogy a hagyományos adventi koszorún 3 lila és 1 rózsaszín gyertyát és/vagy szalagot találunk. A „trendi” koszorúkra már a legtöbben négy egyforma gyertyát helyeznek, ugyanakkor a modernebb változatok esetében is megfigyelhető olykor, hogy egy gyertya eltérő színű, vagy 3 szorosan egymás mellett helyezkedik el, 1 pedig a koszorú másik oldalán.

Sokan azt gondolják, hogy ez az eltérő színű vagy elhelyezésű gyertya az, amelyet utolsónak kell meggyújtani, hiszen afféle „cél” benyomását kelti, ahova el kell jutni a sorozatos gyújtogatás végére. Ez a logika azonban helytelen.

Az eltérő (hagyományosan rózsaszín) színű vagy elhelyezkedésű gyertya a 3. a sorban, tehát karácsonyt megelőzően az utolsó előtti vasárnap gyújtjuk meg.

MIÉRT?

Az egyházi évben a két legjelentősebb ünnepet több hetes bűnbánati időszak előzi meg, mely során a katolikus hívők az Egyház által felkínált ősi módokon (pl. lelkigyakorlatok, böjt, jócselekedetek, adakozás, bűnbánattartás, szentgyónás) mintegy „lelki nagytakarítást” végezve készülnek a közelgő nagy ünnepre. Ezen időszakok színe a liturgiában a viola (lila), mely komorsága miatt hagyományosan a bűnbánat megjelenítője. Ezért visel a miséző pap húsvét előtt nagyböjtben, valamint karácsony előtt adventben lila színű miseruhát. Ugyanakkor mindkét időszak felének elmúltával van egy vasárnap, ami megtöri a szomorkás hangulatot a mise kezdőénekével. Adventben a 3. vasárnap ez a következő Szent Pál apostolnak a Filippiekhez írt leveléből: „Örvendjetek az Úrban szüntelen! Újra csak azt mondom: örvendjetek! (…) Az Úr közel van.”

A karácsony közelsége miatt örvendezünk, az örömnek pedig mindig a fehér a színe (nagy ünnepeken ezért visel a pap fehér vagy arany színű ruhát, ahogy karácsonykor is). De akkor miért rózsaszín ez a gyertya? A megoldáshoz egy kis színkeverést kell alkalmazni…

Ha a bűnbánat színét, a lilát összekeverjük az öröm színével (fehér), amely öröm még nem teljes, hiszen a szomorkás böjti időbe vegyül bele, akkor rózsaszínt kapunk.
Éppen ezért advent 3. vasárnapján megtörik a visszafogottság. A szentmise alatt az orgona szólhat ünnepélyesebben, az oltárra virág is kerülhet, a pap viola színű miseruha helyett rózsaszínt is választhat. Ez utóbbi korunkban sokszor megmosolyogtatja a hívőket, ám a mai divatban uralkodó felfogással ellentétben a rózsaszín a középkortól a XIX. századig kifejezetten a férfiak színe volt. Ugyanakkor a kéket sokkal inkább nőiesnek tartották, hiszen a Boldogságos Szűz Máriát is mindig kék köpennyel ábrázolták és jelenítik is meg mind a mai napig.
Ha érdekesnek találtad bejegyzésünket, oszd meg másokkal is!