Katolikus Kisokos – 11. rész
Kisokos sorozatunk első részeiben azzal foglalkoztunk, hogy miről ismerhetjük fel belülről a katolikus templomot. Az oltárszekrényen, az örökmécsesen, a gyóntatószéken és a szenteltvíztartón kívül azonban vannak még berendezési tárgyak, melyek csak katolikus templomban láthatók. Ezek a templomhajó, vagyis a hívek számára fenntartott rész falain látható kis képek, melyek felett kis kereszteket és római számokat láthatunk. Ezekből 14 van és Jézus szenvedésének különböző eseményeit, vagyis a keresztutat ábrázolják.
Jézus keresztútjának ezen 14 részét stációknak is nevezzük, mely latinul állomást jelent.
A keresztút az a kb. 1,5 km-es útvonal Jeruzsálemben, amelyen Jézus haladt a kereszttel elítélésének helyéről, a Praetoriumtól (héberül: Gabbata, vagyis köves udvar) keresztre feszítésének helyére, melyet Golgotának vagy Kálváriának hívunk.
Ezt az utat már nagyon korán vallásos tisztelet övezte és az egyes állomásokat kövekkel vagy egy-egy kápolna építésével jelölték meg. A XIV. századtól aztán ferences szerzetesek kezdték el megismertetni a keresztút különböző állomásait azért, hogy a hívek azokat szemlélve könnyebben elmélkedhessenek Jézus szenvedésének utolsó óráiról.
A barokk korban rengeteg templomba készítettek a 14 állomást ábrázoló képeket, illetve szabadtéri keresztutak is épültek hazánk területén is.
Oroszlány környékén is számos ilyet vagy Kálváriát találhatunk főként a katolikus többségű, illetve az egykori német anyanyelvű településeken. Néhol 14 állomással (pl. Vértessomló, Baj, Vértestolna, Bodajk), néhol kevesebbel (pl. Pusztavám) vagy csak Jézus és a 2 gonosztevő keresztjével (pl. Tata). Érdemes ezek közül felkeresni egyet-egyet különösen a böjti időszakban.
Nagyböjt pénteki napjain általában minden katolikus templomban (Oroszlányban is) keresztutat járnak a hívek, amelyen végigelmélkedik kb. fél óra alatt Jézus szenvedéseinek állomásait. Az ájtatosság természetesen nemcsak a nagyböjtben és személyesen is végezhető.
- Jézus szenvedésének 14 állomása a következő, melyekből néhányat az evangélium is tartalmaz, másokat a hagyomány és a népi jámborság őrzött meg:
1. Pilátus halálra ítéli Jézust
2. Jézus vállára veszi a keresztet
3. Jézus először esik el a kereszt súlya alatt
4. Jézus édesanyjával találkozik
5. Cirenei Simon segít vinni Jézusnak a keresztet
6. Veronika kendőt nyújt Jézusnak
7. Jézus másodszor esik el a kereszt terhe alatt
8. Jézus vigasztalja a síró asszonyokat
9. Jézus harmadszor esik el a kereszttel
10. Jézust megfosztják ruhájától
11. Jézust a keresztre szegezik
12. Jézus meghal a kereszten
13. Jézust leveszik a keresztről (és anyja ölébe fektetik)
14. Jézust sziklasírba temetik
HA TETSZETT OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
HOGYAN ÉS MIÉRT ALAKULT KI A SZEMÉLYES GYÓNÁS?
Az Egyház már az első évtizedekben is meg volt győződve arról, hogy Krisztustól hatalmat kapott a bűnösök figyelmeztetésére és kizárására (vö. Máté evangéliuma 18,17).
MIK AZOK AZ „IRGALMASSÁG CSELEKEDETEI”
„Mit használ, testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy van hite, cselekedetei azonban nincsenek?”
MIÉRT TAKARJÁK EL NAGYBÖJTBEN AZ OLTÁRKÉPEKET
Nagyböjtben az az egyház szándéka, hogy semmi ne vonja el a figyelmünket a lényegről.
MIK AZOK A STÁCIÓK?
Vannak még berendezési tárgyak, melyek csak katolikus templomban láthatók. Ezek a templomhajó, vagyis a hívek számára fenntartott rész falain látható kis képek.
MELYEK A KATOLIKUS BÖJTI ELŐÍRÁSOK?
Húshagyókedden lezárul az egyházi év Urunk megkeresztelkedése ünnepétől kezdődött rövidebbik évközi időszaka.
MIÉRT ÍR ELŐ A KATOLIKUS EGYHÁZ A HÍVEINEK BÖJTÖLÉST MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS? (I.)
Torkos csütörtökön elődeink megkezdték a farsang utolsó napjait, amely az evésről, ivásról, mulatozásról szólt a húsvétot megelőző nagyböjti időszak előtt.
MITŐL FÜGG, HOGY MIKOR MILYEN SZÍNŰ RUHÁBAN VAN A PAP?
A katolikus papok több különféle színű ruhába öltöznek a liturgikus alkalmakon. Ezt azonban nem a kedvük szerint válogatják.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (III.)
Most áttérünk az időjelzés célját szolgáló harangozásokra. Semmilyen előírt imát nem kell mondani azon harangszókra, melyek a szertartások közeledtét vagy kezdetét jelzik.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (II.)
Magyarországon a katolikus templomok többségében – ahogy oroszlányi templomunk tornyában is – pénteken délután 3 órakor is megszólal a nagyharang 2-3 percre.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (I.)
Elődeink mikor meghallották a különböző méretű harangok szavát a nap különböző szakaszaiban, akkor rögtön tudták, hogy miért szólnak.
MIÉRT KELL MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS HARANGOZNI?
Nem csak azért kongatják meg, hogy az időt jelezzék, hanem mélyebb jelentéstartalommal bír.