Katolikus Kisokos – 13. rész
Kisokosunk előző részében a nagyböjttel kapcsolatban megjegyeztük, hogy az Egyház ebben az időszakban elsősorban a bűnbánattartáson, a szentgyónás elvégzésén, a böjtölésen és az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásán keresztül szeretné a híveket segíteni a lelki fejlődésben. A cselekvő hit a katolikus tanítás szerint rendkívül fontos, hiszen valljuk, hogy nem csupán Jézus szájjal való megvallása, hanem róla a tetteinkkel való tanúságtétel is szükséges ahhoz, hogy földi életünk után a mennyországba eljuthassunk.
Ehhez az egyik alapvető szentírási szakasz Szent Jakab levelében található: „Mit használ, testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy van hite, cselekedetei azonban nincsenek? Vajon üdvözítheti őt a hit? Mondjuk, hogy egy testvérnek vagy nővérnek nincs ruhája, s a mindennapi élelemben szükséget szenved. Ha mármost egyiktek azt mondja: „Menjetek békével! Melegedjetek! Lakjatok jól!” – de nem adja meg nekik, amire életük fönntartására szükségük van, ugyan mit használ az nekik? Ugyanígy van a hittel is: ha nincsenek cselekedetei, önmagában holt.” (Jak 2,14-17)
Mit is jelentenek az irgalmasság cselekedetei?
Ezek olyan jócselekedetek, melyek az irgalmasság erényének gyakorlásából fakadnak. A keresztény erkölcsteológia szerint az irgalmasság olyan erkölcsi erény, mely képessé tesz a segítségnyújtásra akkor is, ha az igazságosság és a jog alapján az nem várható el. Vagyis az irgalmasság gyakorlása során az erősebb, nagyobb hajol le tisztelettel a gyengéhez, elesetthez akár testi, akár lelki értelemben.
Az irgalmasság, mint említettük testi és lelki dimenzióban is megmutatkozhat, éppen ezért a katolikus egyház két csoportba osztja ezeket az erényeket. Mindkét csoportba 7 cselekedet tartozik.
AZ IRGALMASSÁG TESTI CSELEKEDETEI
Egy kivételével az irgalmasság testi cselekedetei Jézusnak a Szent Máté által lejegyzett evangéliumban az utolsó ítélettel kapcsolatos beszédére vezethető vissza (vö. Mt 25,31-46), melyben felsorolja azokat az erényeket, melyek gyakorlása által haláluk után az igazak az örök életre juthatnak. A lista utolsó cselekedetét a XII. században illesztette be a népi jámborság az ószövetségi Tóbiás könyve alapján (1. fejezet, 17-19. versek).
- az éhezőknek ételt adni,
- a szomjazóknak italt adni,
- a szegényeket ruházni,
- az utasoknak szállást adni,
- a betegeket és
- a börtönben levőket látogatni,
- a halottakat eltemetni.
AZ IRGALMASSÁG LELKI CSELEKEDETEI
Ezen jótetteknek nincsen közvetlen Jézus általi közös felsorolása, ám többet említ közülük pl. a hegyi beszédben, több pedig az evangélium lapjain keresztül közvetetten jelenik meg.
- a bűnösöket meginteni,
- a tudatlanokat tanítani,
- a kételkedőknek jó tanácsot adni,
- a szomorúakat vigasztalni,
- a bántalmakat békével tűrni,
- az ellenünk vétkezőknek megbocsátani,
- az élőkért és holtakért imádkozni.
Biztatunk mindenkit arra, hogy a nagyböjtben különös buzgósággal igyekezzék gyakorolni ezeket a cselekedeteket.
A KÖVETKEZŐ RÉSZTŐL TÖBB ALKALOMMAL A GYÓNÁSSAL FOGUNK FOGLALKOZNI.
A képen egy ismeretlen németalföldi reneszánsz mester utolsó ítéletet és az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit ábrázoló oltárképe látható, amely ma az antwerpeni múzeumban van kiállítva.
HA TETSZETT OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
HOGYAN ÉS MIÉRT ALAKULT KI A SZEMÉLYES GYÓNÁS?
Az Egyház már az első évtizedekben is meg volt győződve arról, hogy Krisztustól hatalmat kapott a bűnösök figyelmeztetésére és kizárására (vö. Máté evangéliuma 18,17).
MIK AZOK AZ „IRGALMASSÁG CSELEKEDETEI”
„Mit használ, testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy van hite, cselekedetei azonban nincsenek?”
MIÉRT TAKARJÁK EL NAGYBÖJTBEN AZ OLTÁRKÉPEKET
Nagyböjtben az az egyház szándéka, hogy semmi ne vonja el a figyelmünket a lényegről.
MIK AZOK A STÁCIÓK?
Vannak még berendezési tárgyak, melyek csak katolikus templomban láthatók. Ezek a templomhajó, vagyis a hívek számára fenntartott rész falain látható kis képek.
MELYEK A KATOLIKUS BÖJTI ELŐÍRÁSOK?
Húshagyókedden lezárul az egyházi év Urunk megkeresztelkedése ünnepétől kezdődött rövidebbik évközi időszaka.
MIÉRT ÍR ELŐ A KATOLIKUS EGYHÁZ A HÍVEINEK BÖJTÖLÉST MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS? (I.)
Torkos csütörtökön elődeink megkezdték a farsang utolsó napjait, amely az evésről, ivásról, mulatozásról szólt a húsvétot megelőző nagyböjti időszak előtt.
MITŐL FÜGG, HOGY MIKOR MILYEN SZÍNŰ RUHÁBAN VAN A PAP?
A katolikus papok több különféle színű ruhába öltöznek a liturgikus alkalmakon. Ezt azonban nem a kedvük szerint válogatják.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (III.)
Most áttérünk az időjelzés célját szolgáló harangozásokra. Semmilyen előírt imát nem kell mondani azon harangszókra, melyek a szertartások közeledtét vagy kezdetét jelzik.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (II.)
Magyarországon a katolikus templomok többségében – ahogy oroszlányi templomunk tornyában is – pénteken délután 3 órakor is megszólal a nagyharang 2-3 percre.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (I.)
Elődeink mikor meghallották a különböző méretű harangok szavát a nap különböző szakaszaiban, akkor rögtön tudták, hogy miért szólnak.
MIÉRT KELL MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS HARANGOZNI?
Nem csak azért kongatják meg, hogy az időt jelezzék, hanem mélyebb jelentéstartalommal bír.