Katolikus Kisokos – 7. rész
Most áttérünk az időjelzés célját szolgáló harangozásokra. Mint említettük a reggeli, déli és esti harangszó nem időt jelez, hanem imára hív. Akkor mégis mely harangszó lehet időjelző?
HÍVOGATÁSOK
Semmilyen előírt imát nem kell mondani azon harangszókra, melyek a szertartások közeledtét vagy kezdetét jelzik. Ezekkel kapcsolatban sincsen általános gyakorlat, hanem számukat és jellegüket a helyi szokások alakították ki.
Leggyakrabban a katolikus templomokban hétköznapi szertartások előtt egyszer, vasárnapiak előtt pedig kétszer harangoznak. Ez az ún. „hívogatás”, vagyis a megszólaló harang a szertartás kezdetét jelezvén hívogatja a templomba a hangját meghallókat.
Templomunkban hétköznapi szentmisék kezdete előtt fél órával a nagyharang, vasárnapi szentmiséket megelőzően pedig fél órával a nagyharang, negyed órával a kisharang szólal meg két percig.
Régen a hívogató harangok eltérő mérete különösen is fontos volt, hiszen ebből tudták, hogy még mennyi idő van hátra a szertartás kezdetéig. Manapság ezeket a hívogatásokat sok helyen, főleg városokban elhagyják, hiszen mindenkinek van órája és az interneten is megtalálhatóak a szertartások kezdetének időpontjai.
BEHARANGOZÁS
Szintén nincs előírt ima a szentmise kezdetét jelző harangozásra. Ez inkább arra szolgál, hogy még nagyobb összeszedettségre, elcsendesedésre késztesse a templomba megérkezőket. Beharangozásra általában a templom valamennyi harangja megszólal vasárnap, hétköznap ez lehet kevésbé ünnepélyes kevesebb harang megszólaltatásával. Mivel oroszlányi templomunk tornyában csupán két harang lakik, ezért hétköznap és vasárnap is mindkettő együtt szól a szentmisék kezdetekor.
HARANGOZÁSOK A SZENTMISE ALATT
Régen, mikor a betegek és az őket ápolók nem tudtak részt venni a szertartáson és még nem volt lehetőség azokat a média felületein keresztül követni a szertartás alatti harangozások segítségével tudtak lélekben bekapcsolódni a közösségi imába. Ezért harangoztak több helyütt az evangélium olvasása, az Úrfelmutatás, valamint áldozás alatt is. Utóbbiak közül az Úrfelmutatásra való harangozás hagyománya több helyütt, így oroszlányi templomunkban is megmaradt vasárnapi szentmiséinken.
EGYÉB HARANGOZÁSOK
Miután az összes általános harangozási szokást áttekintettük érdemes megemlíteni néhány olyan esetet, mikor különleges harangozásra kerülhet sor.
Néhány településen vannak olyan harangozások, melyek egy-egy történelmi eseményre emlékeztetnek annak órájában vagy évfordulóján (pl. Kőszeg, Kecskemét, Szeged).
Régen szokás volt „vihar elé” harangozni, hogy a harangok által keltett rezonancia szétverje a jégesőt okozó felhőket.
Zarándokok érkezésekor vagy távozásakor a csoportot szintén harangszóval köszöntik vagy búcsúztatják. Mivel városunkat több zarándokút is érinti (pl. Mária út, gyöngyök útja), ezért ez nálunk is gyakori.
Megyéspüspök vagy pápa halála, illetve megválasztása esetén hosszan szólnak minden katolikus templom harangjai.
Ezzel a résszel befejeztük a harangozási szokások tárgyalását. Reméljük, hogy olvasóink közül ezentúl már sokan ráismernek majd, hogy mikor és miért szólnak a katolikus harangok.
HA TETSZETT OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
HOGYAN ÉS MIÉRT ALAKULT KI A SZEMÉLYES GYÓNÁS?
Az Egyház már az első évtizedekben is meg volt győződve arról, hogy Krisztustól hatalmat kapott a bűnösök figyelmeztetésére és kizárására (vö. Máté evangéliuma 18,17).
MIK AZOK AZ „IRGALMASSÁG CSELEKEDETEI”
„Mit használ, testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy van hite, cselekedetei azonban nincsenek?”
MIÉRT TAKARJÁK EL NAGYBÖJTBEN AZ OLTÁRKÉPEKET
Nagyböjtben az az egyház szándéka, hogy semmi ne vonja el a figyelmünket a lényegről.
MIK AZOK A STÁCIÓK?
Vannak még berendezési tárgyak, melyek csak katolikus templomban láthatók. Ezek a templomhajó, vagyis a hívek számára fenntartott rész falain látható kis képek.
MELYEK A KATOLIKUS BÖJTI ELŐÍRÁSOK?
Húshagyókedden lezárul az egyházi év Urunk megkeresztelkedése ünnepétől kezdődött rövidebbik évközi időszaka.
MIÉRT ÍR ELŐ A KATOLIKUS EGYHÁZ A HÍVEINEK BÖJTÖLÉST MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS? (I.)
Torkos csütörtökön elődeink megkezdték a farsang utolsó napjait, amely az evésről, ivásról, mulatozásról szólt a húsvétot megelőző nagyböjti időszak előtt.
MITŐL FÜGG, HOGY MIKOR MILYEN SZÍNŰ RUHÁBAN VAN A PAP?
A katolikus papok több különféle színű ruhába öltöznek a liturgikus alkalmakon. Ezt azonban nem a kedvük szerint válogatják.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (III.)
Most áttérünk az időjelzés célját szolgáló harangozásokra. Semmilyen előírt imát nem kell mondani azon harangszókra, melyek a szertartások közeledtét vagy kezdetét jelzik.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (II.)
Magyarországon a katolikus templomok többségében – ahogy oroszlányi templomunk tornyában is – pénteken délután 3 órakor is megszólal a nagyharang 2-3 percre.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (I.)
Elődeink mikor meghallották a különböző méretű harangok szavát a nap különböző szakaszaiban, akkor rögtön tudták, hogy miért szólnak.
MIÉRT KELL MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS HARANGOZNI?
Nem csak azért kongatják meg, hogy az időt jelezzék, hanem mélyebb jelentéstartalommal bír.