Katolikus Kisokos – 8. rész
A protestáns egyházak lelkészeitől eltérően a katolikus papok több különféle színű ruhába öltöznek a liturgikus alkalmakon. Ezt azonban nem a kedvük szerint válogatják, hanem a színeknek fontos jelentéstartalmuk van, amelynek láttán a hívek könnyebben elmélyedhetnek az adott nap üzenetében.
A legtöbb liturgikus színre vonatkozó szabály már több, mint 700 éves az egyházban.
Hivatalosan 5 liturgikus szín van.
FEHÉR VAGY ARANY
A fehér szín a tisztaság, az ártatlanság, a jóság és a rend jelképe. Fehér színt kell használni az „Úr ünnepein”, vagyis minden Jézus életével kapcsolatos nagy ünnepen (karácsony, húsvét, az Oltáriszentséggel kapcsolatos ünnepek), valamint Szűz Mária és a nem vértanúként meghalt szentek és hitvallók ünnepein. Szűz Máriát kék színekkel szokták ábrázolni, ezért néha kék motívumokat is tartalmazó miseruhákat is láthatunk ünnepein, ám a kék nem hivatalos liturgikus szín.
A fehér szín ugyanakkor mindig helyettesíthető az ünnepélyesebb arannyal, mely a fenséget, dicsőséget fejezi ki.
PIROS
A vértanúságnak, valamint a lángnyelvek formájában Máriára és az apostolokra pünkösdkor leszállt Szentlelket jelképező szín. Ezt használja a pap virágvasárnap (Jézus szenvedésének vasárnapján), Jézus halálának napján, azaz nagypénteken, pünkösdkor, valamint a vértanú szentek ünnepein.
ZÖLD
A reményt szimbolizáló szín, mely az évközi idő vasárnapjain, valamint olyan hétköznapokon használatos, melyekre nem esik valamely szent emléknapja.
VIOLA
A viola a bűnbánat színe, ezért a nagy ünnepeket megelőző böjti időszakokban, adventben és nagyböjtben kell használni. Mindkét időszakban van egy vasárnap (adventben a 3., nagyböjtben a 4.), amikor a komor hangulat megtörik, a bűnbánatba az ünnep közeli érkezésének öröme vegyül, ezért ezeken a vasárnapokon rózsaszínű liturgikus ruhák is használhatók.
FEKETE
A gyász színe. Temetések, gyászmisék alkalmával, valamint halottak napján használatos. Manapság néhány helyen a viola színt használják helyette.
HA TETSZETT OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
HOGYAN ÉS MIÉRT ALAKULT KI A SZEMÉLYES GYÓNÁS?
Az Egyház már az első évtizedekben is meg volt győződve arról, hogy Krisztustól hatalmat kapott a bűnösök figyelmeztetésére és kizárására (vö. Máté evangéliuma 18,17).
MIK AZOK AZ „IRGALMASSÁG CSELEKEDETEI”
„Mit használ, testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy van hite, cselekedetei azonban nincsenek?”
MIÉRT TAKARJÁK EL NAGYBÖJTBEN AZ OLTÁRKÉPEKET
Nagyböjtben az az egyház szándéka, hogy semmi ne vonja el a figyelmünket a lényegről.
MIK AZOK A STÁCIÓK?
Vannak még berendezési tárgyak, melyek csak katolikus templomban láthatók. Ezek a templomhajó, vagyis a hívek számára fenntartott rész falain látható kis képek.
MELYEK A KATOLIKUS BÖJTI ELŐÍRÁSOK?
Húshagyókedden lezárul az egyházi év Urunk megkeresztelkedése ünnepétől kezdődött rövidebbik évközi időszaka.
MIÉRT ÍR ELŐ A KATOLIKUS EGYHÁZ A HÍVEINEK BÖJTÖLÉST MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS? (I.)
Torkos csütörtökön elődeink megkezdték a farsang utolsó napjait, amely az evésről, ivásról, mulatozásról szólt a húsvétot megelőző nagyböjti időszak előtt.
MITŐL FÜGG, HOGY MIKOR MILYEN SZÍNŰ RUHÁBAN VAN A PAP?
A katolikus papok több különféle színű ruhába öltöznek a liturgikus alkalmakon. Ezt azonban nem a kedvük szerint válogatják.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (III.)
Most áttérünk az időjelzés célját szolgáló harangozásokra. Semmilyen előírt imát nem kell mondani azon harangszókra, melyek a szertartások közeledtét vagy kezdetét jelzik.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (II.)
Magyarországon a katolikus templomok többségében – ahogy oroszlányi templomunk tornyában is – pénteken délután 3 órakor is megszólal a nagyharang 2-3 percre.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (I.)
Elődeink mikor meghallották a különböző méretű harangok szavát a nap különböző szakaszaiban, akkor rögtön tudták, hogy miért szólnak.
MIÉRT KELL MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS HARANGOZNI?
Nem csak azért kongatják meg, hogy az időt jelezzék, hanem mélyebb jelentéstartalommal bír.