Katolikus Kisokos – 9. rész
Torkos csütörtökön, vagy még népiesebben zabálócsütörtökön, elődeink megkezdték a farsang utolsó napjait, amely az evésről, ivásról, mulatozásról szólt a húsvétot megelőző nagyböjti időszak előtt. Ezt követő héten a szintén népies elnevezésű húshagyókedden ér véget a farsang.
Sokakban felmerül a kérdés: miért várja el a katolikus egyház a híveitől még a böjtölést manapság is, mikor az olyan középkorias szokásnak tűnik, illetve van-e ennek egyáltalán értelme?
Érdekes, hogy vannak a nagy világvallásokban olyan elemek, amik szinte mindegyik gyakorlatában megjelennek. Az egyik ilyen a böjt, amely nem más, mint erkölcsteológiai szempontból a mértékletesség erényének a gyakorlása. Tágabb értelemben érzéki élvezetektől való tartózkodás, szűkebb értelemben az önfenntartási ösztön fékezése evésben, ivásban.
Az Ószövetségben is több szakaszt találhatunk a böjtöléssel kapcsolatban, illetve Jézus nyilvános működése kezdete előtt maga is 40 napra kivonult a pusztába, hogy imádsággal és böjtöléssel készüljön fel az Atyaistentől kapott küldetésére, vagyis hogy hirdesse Izrael akkori népének a megváltás örömhírét.
Manapság azért szoktak sokan nem vallásos megfontolásból böjtölni, hogy egészségesebbek vagy szebbek, karcsúbbak legyenek. Vallásos szempontból a böjtölés is arra szolgál, hogy lelkileg szebbek legyünk: bizonyos számunkra nagyon kedves élvezeti dolog meghatározott ideig tartó megvonásával szeretnénk fontosabb dolgokra koncentrálni, mint pl. az Istennel való kapcsolatunk, az imaéletünk elmélyítésére. Ha ez sikerül, akkor a kísértésekkel, bűnökkel kapcsolatban is sokkal ellenállóbbak lehetünk.
Böjtölés alatt sok ember csak a húsmegvonásra gondol. Ám ez csupán egy klasszikus formája a bűnbánattartás ezen módjának. Böjtölni mindenféle olyan dologról való lemondással lehet, amely túlságosan behálóz bennünket. Pl. tévéböjt, internetböjt, okostelefon-használati böjt, pletykálási böjt, csúnyabeszéd-böjt és sorolhatnánk tovább azt a rengeteg dolgot a modern életünkből, mely túlzottan sok időnket felemészt és számos bűn (pl. lustaság, önzés) forrása.
Nagyböjt előtt érdemes elgondolkodnunk, hogy adott évben a személyes életünkben pontosan a böjt melyik formájára lenne leginkább szükségünk…
HA TETSZETT OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
MIÉRT VAN A TEMPLOMNAK TORNYA?
A művészet nem csupán a hasznosságra épít, hanem mögöttes mondanivalót szeretne kifejezni.
HOGYAN ISMERHETEM FEL A KATOLIKUS TEMPLOMOT? (II.)
Van néhány berendezési tárgy, amit ha meglátunk rögtön megtudhatjuk, hogy katolikus templomban járunk.
HOGYAN ISMERHETEM FEL A KATOLIKUS TEMPLOMOT?
Mielőtt továbblapoznál kedves Olvasó legyintve, hogy „hát ezt mindenki tudja: kereszt van a tetején, belül pedig nagyon csicsásan díszített”, rossz hírünk van: a helyzet nem ilyen egyszerű.
MIÉRT VAN EGY RÓZSASZÍN GYERTYA AZ ADVENTI KOSZORÚN ÉS HÁNYADIK A SORBAN?
Az eltérő (hagyományosan rózsaszín) színű vagy elhelyezkedésű gyertya a 3. a sorban, tehát karácsonyt megelőzően az utolsó előtti vasárnap gyújtjuk meg.