Katolikus Kisokos – 3. rész
Gyakran észrevesszük, hogy a XXI. századi mentalitás szinte mindenhez gyakorlati oldalról közelít. Eszerint akkor jó egy dolog, ha hasznos valamire. A művészet azonban nem csupán a hasznosságra épít, hanem mögöttes mondanivalót szeretne kifejezni. Így van ez a templomokhoz épített tornyok esetében is.
A címben szereplő kérdésre talán a legtöbben azt a választ adnák, hogy mivel harangok vannak benne, amiknek a hangja így tud messzire hallatszani. Kétségtelen, hogy a tornyoknak ez is a gyakorlati szerepe, de nem kizárólag ezért építették és építik őket.
A torony szinte minden vallásban és kultúrában kiemelkedésével a földi világból kifelé mutató építmény. Célja pedig már magasságával is az, hogy az emberek feltekintsenek rá és ne csak a fejünket emeljük meg, hanem a fejünkben is emelkedjünk az isteni dolgok felé.
A Bibliában szereplő ilyen építmények közül talán a legismertebb a Bábel tornya. Építésének az volt a célja, hogy az emberek feljussanak az isteni szintre, vagyis az ember égbe törésének, gőgjének példája volt.
A hegy is mindig az Istennel való találkozás helye. Gondoljunk csak arra, hogy Mózes a Sínai-hegyen kapta meg Istentől a Tízparancsolatot vagy Jézus Tábor-hegyi elváltozására.
Mivel az isteni világot emberi ésszel teljesen nem tudjuk elképzelni, ezért ősidők óta azt az éghez hasonlítjuk, mely az ember számára az egyik legnagyobb titok, legkiismerhetetlenebb tér.
Ezért épülnek általában magaslatokra a templomok, ahol Istennel szeretnénk találkozni és ezért kapnak tornyot is, hogy rájuk pillantva gondolatainkban az isteni világba próbáljunk lépni.
HA TETSZETT OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
HOGYAN ÉS MIÉRT ALAKULT KI A SZEMÉLYES GYÓNÁS?
Az Egyház már az első évtizedekben is meg volt győződve arról, hogy Krisztustól hatalmat kapott a bűnösök figyelmeztetésére és kizárására (vö. Máté evangéliuma 18,17).
MIK AZOK AZ „IRGALMASSÁG CSELEKEDETEI”
„Mit használ, testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy van hite, cselekedetei azonban nincsenek?”
MIÉRT TAKARJÁK EL NAGYBÖJTBEN AZ OLTÁRKÉPEKET
Nagyböjtben az az egyház szándéka, hogy semmi ne vonja el a figyelmünket a lényegről.
MIK AZOK A STÁCIÓK?
Vannak még berendezési tárgyak, melyek csak katolikus templomban láthatók. Ezek a templomhajó, vagyis a hívek számára fenntartott rész falain látható kis képek.
MELYEK A KATOLIKUS BÖJTI ELŐÍRÁSOK?
Húshagyókedden lezárul az egyházi év Urunk megkeresztelkedése ünnepétől kezdődött rövidebbik évközi időszaka.
MIÉRT ÍR ELŐ A KATOLIKUS EGYHÁZ A HÍVEINEK BÖJTÖLÉST MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS? (I.)
Torkos csütörtökön elődeink megkezdték a farsang utolsó napjait, amely az evésről, ivásról, mulatozásról szólt a húsvétot megelőző nagyböjti időszak előtt.
MITŐL FÜGG, HOGY MIKOR MILYEN SZÍNŰ RUHÁBAN VAN A PAP?
A katolikus papok több különféle színű ruhába öltöznek a liturgikus alkalmakon. Ezt azonban nem a kedvük szerint válogatják.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (III.)
Most áttérünk az időjelzés célját szolgáló harangozásokra. Semmilyen előírt imát nem kell mondani azon harangszókra, melyek a szertartások közeledtét vagy kezdetét jelzik.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (II.)
Magyarországon a katolikus templomok többségében – ahogy oroszlányi templomunk tornyában is – pénteken délután 3 órakor is megszólal a nagyharang 2-3 percre.
MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (I.)
Elődeink mikor meghallották a különböző méretű harangok szavát a nap különböző szakaszaiban, akkor rögtön tudták, hogy miért szólnak.
MIÉRT KELL MÉG A XXI. SZÁZADBAN IS HARANGOZNI?
Nem csak azért kongatják meg, hogy az időt jelezzék, hanem mélyebb jelentéstartalommal bír.
