MIKOR ÉS MIÉRT HARANGOZNAK A KATOLIKUS TEMPLOMOKBAN? (III.)

Most áttérünk az időjelzés célját szolgáló harangozásokra. Mint említettük a reggeli, déli és esti harangszó nem időt jelez, hanem imára hív. Akkor mégis mely harangszó lehet időjelző?

HÍVOGATÁSOK

Semmilyen előírt imát nem kell mondani azon harangszókra, melyek a szertartások közeledtét vagy kezdetét jelzik. Ezekkel kapcsolatban sincsen általános gyakorlat, hanem számukat és jellegüket a helyi szokások alakították ki.
Leggyakrabban a katolikus templomokban hétköznapi szertartások előtt egyszer, vasárnapiak előtt pedig kétszer harangoznak. Ez az ún. „hívogatás”, vagyis a megszólaló harang a szertartás kezdetét jelezvén hívogatja a templomba a hangját meghallókat.
Templomunkban hétköznapi szentmisék kezdete előtt fél órával a nagyharang, vasárnapi szentmiséket megelőzően pedig fél órával a nagyharang, negyed órával a kisharang szólal meg két percig.
Régen a hívogató harangok eltérő mérete különösen is fontos volt, hiszen ebből tudták, hogy még mennyi idő van hátra a szertartás kezdetéig. Manapság ezeket a hívogatásokat sok helyen, főleg városokban elhagyják, hiszen mindenkinek van órája és az interneten is megtalálhatóak a szertartások kezdetének időpontjai.

BEHARANGOZÁS

Szintén nincs előírt ima a szentmise kezdetét jelző harangozásra. Ez inkább arra szolgál, hogy még nagyobb összeszedettségre, elcsendesedésre késztesse a templomba megérkezőket. Beharangozásra általában a templom valamennyi harangja megszólal vasárnap, hétköznap ez lehet kevésbé ünnepélyes kevesebb harang megszólaltatásával. Mivel oroszlányi templomunk tornyában csupán két harang lakik, ezért hétköznap és vasárnap is mindkettő együtt szól a szentmisék kezdetekor.

HARANGOZÁSOK A SZENTMISE ALATT

Régen, mikor a betegek és az őket ápolók nem tudtak részt venni a szertartáson és még nem volt lehetőség azokat a média felületein keresztül követni a szertartás alatti harangozások segítségével tudtak lélekben bekapcsolódni a közösségi imába. Ezért harangoztak több helyütt az evangélium olvasása, az Úrfelmutatás, valamint áldozás alatt is. Utóbbiak közül az Úrfelmutatásra való harangozás hagyománya több helyütt, így oroszlányi templomunkban is megmaradt vasárnapi szentmiséinken.

EGYÉB HARANGOZÁSOK

Miután az összes általános harangozási szokást áttekintettük érdemes megemlíteni néhány olyan esetet, mikor különleges harangozásra kerülhet sor.
Néhány településen vannak olyan harangozások, melyek egy-egy történelmi eseményre emlékeztetnek annak órájában vagy évfordulóján (pl. Kőszeg, Kecskemét, Szeged).
Régen szokás volt „vihar elé” harangozni, hogy a harangok által keltett rezonancia szétverje a jégesőt okozó felhőket.
Zarándokok érkezésekor vagy távozásakor a csoportot szintén harangszóval köszöntik vagy búcsúztatják. Mivel városunkat több zarándokút is érinti (pl. Mária út, gyöngyök útja), ezért ez nálunk is gyakori.
Megyéspüspök vagy pápa halála, illetve megválasztása esetén hosszan szólnak minden katolikus templom harangjai.
Ezzel a résszel befejeztük a harangozási szokások tárgyalását. Reméljük, hogy olvasóink közül ezentúl már sokan ráismernek majd, hogy mikor és miért szólnak a katolikus harangok.